Rope
német cím: Cocktail
für Eine Leiche
A kötél
(Transatlantic Pictures / Warner Bros., USA, 1948, 80 perc, színes)
Rendezte: Alfred HITCHCOCK
Szereplők: James Stewart (Rupert), John Dall (Shaw Brandon), Farley
Granger (Philip Charles), Edith Evanson (Mrs.Wilson), Joan Chandler (Janet
Walker); Sir Cedric Hardwicke (Mr.Kentley, David apja); Constance Collier
(Mrs.Atwater); Edith Evanson (Mrs.Wilson, a bejárónő); Dick Hogan (David Kentley)...
Operatőr: Joseph Valentine A.S.C., William V.Skall A.S.C.
Forgatókönyv: Arthur Laurents (Patrick Hamilton színdarabjából)
Adaptáció: Hume Cronyn
Vágó: William H. Ziegler
Díszletek: Perry Ferguson
- Hitchcock cameo -
- Bikácsy Gergely kritikája
(1990)
- Hitchcock a Kötél-ről (1948)
Két fiatal egyetemista hátborzongató kísérletre készülnek. Elhatározzák,
hogy megölik egy harmadik társukat és a holttestet a
lakásban elrejtve vacsora-vendégeket hívnak - köztük egyetemi tanárjukak,
aki állítja, hogy nem látezik tökéletes gyilkosság.
A film maga is kísérletnek tekinthető, hiszen Hitchcock valós időben
meséli el a történetet, és úgy vette fel a filmet, hogy az a trükkös vágásoknak
köszönhetően olyan, mintha egyetlen, egybefüggő, folyamatos felvétellel készült
volna!
A kötélben, melynek alapja Patrick Hamilton Kötélvégen című kisszínházi darabja volt, Hitchcock, saját elmondása szerint otthagyta a tiszta színházat, hogy megpróbálja a "színpadot mobillá tenni". Hitchcock az egész filmet egyetlen Warner Brothers műteremben forgatta le folyamatos felvételben, tízperces vágásokkal. A történetet - egy hidegvérű gyilkosság, melyet 2 furcsa fiatalember követ el - Leopold és Loeb gazdag fiatal értelmiségiek valódi esete ihlette meg, akik csak a hecc kedvéért megöltek egy 14 éves gyermeket Chicago-ban.
A
kötél volt Hitchcock
első színes filmje és az első olyan film, melyet nemcsak rendezett, hanem a
producere is volt.
A film
érdekessége, hogy egyetlenegy(!!!) beállításból áll, tehát egyetlen folyamatos
kameramozgással van lefilmezve az egész történet! Hitchcock
eredetileg Cary Grant-nek szánta
a főszerepet, ám végül James Stewart-nak adta, a film támogatói ellenkezésének
ellenére, akik szerint Stewart már nem elég "jó a jegypénztárakban."
Annak érdekében, hogy hosszú felvételeket lehessen készíteni, minden kamera- és színészmozgást alaposan meg kellett tervezni egy hatalmas tábla előtt. - Még a padlót is telerajzoltuk megszámozott karikákkal a tízperces tekercsekben zajló 25-30 kameramozgáshoz - árulta el Hitchcock. -Teljes falrészeknek kellett félresiklani, hogy a kamera követni tudja a színészt, ahogy keskeny ajtónyílásokon lép át.
A
kameramozgások elősegítése érdekében az asztalokat és székeket folyamatosan
át kellett rendezniük a kellékeseknek.
- Az egyik legnagyobb gondom az volt, - mondta Farley Granger - hogy bízzak benne, hogy a lesz a fenekem alatt szék, mikor le kell ülnöm, hogy a segédek időben odatették.
-
Még felvétel közben is nehezen tudtuk, hol is tart a film - mondta Stewart.
- A falak mozgásának hangja állandó problémát jelentett, és volt, hogy újra
kellett venni a jelenetet a hang miatt úgy, hogy mikrofonokat használtunk, mint
a rádiójátékokban.
(A Hitchcock-collection
ismertetője nyomán)