Shadow
of a Doubt
A Gyanú árnyékában
(Universal,
1943; USA, 108 perc, fekete-fehér)
Rendezte:
Alfred HITCHCOCK
Szereplők:
Teresa Wright (Charlie); Joseph Cotten (Charlie Oakley, a nagybácsi); MacDonald
Carey (Jack Graham);
Patricia Collinge (Emma Newton); Henry Travers (Joseph
Newton);...
Operatőr: Joseph Valentie A.S.C.
Zene: Dimitri Tiomkin
Forgatókönyv: Thornton Wilder; Alma Reville és Sally Benson.
(Gordon McDonnell története nyomán)
Külső felvételek: Santa Rosa, USA
- Hitchcock cameo -
Charlie Cokley (Joseph Cotten), miután lerázza üldözőit, Santa Rosába menekül,
a családjához. Itt viszontlátja Chalie nevű unokahúgát (Teresa Wright), aki
csodálja, szinte bálványozza nagybátyját.
Ahogy telik az idő, a lányban gyanú ébred, hogy a nagybácsi
tulajdonképpen sorozatgyilkos. Tényleg
ő lenne a rendőrség által régen keresett özvegyek gyilkosa?
Gordon
McDonell regényíró akkor találta ki a történetet, amiből később A gyanú árnyékában
című filmet forgatták, mikor a kocsija lerobbant egy High Sierra-beli vakáció
során. Míg a feleségével Hanford városában vesztegeltek, McDonell-ben megfogant
a sztori: egy gyilkos hazatér a szülővárosába.
Jack H.
Skirball, egykori rabbi, aki Hitchcock Szabotőr
(1942) című filmjének társ-producere volt, saját gyártást kezdett a Universal-on
belül azzal a szándékkal, hogy ismét együtt működik egy Hitchcock produkcióban.
Skirball-nak is tetszett McDonell ötlete, melyet Hitchcock vezetett elő neki
egy Brown Derby ebéden, és meg is vásárolta gyártásra.
Joseph Cotten nem volt biztos benne, hogyan kéne egy gyilkosnak viselkednie,
ezért megkérdezte Hitchcock-tól. Hitchcock javaslatára a Rodeo Drive-ra mentek,
ahol Hitchcock azt mondta a színésznek, hogy nézze meg a különböző embereket,
és szóljon, ha úgy gondolja, valaki gyilkos. Cotten rájött, hogy Hitchcock
arra akarta rávezetni, hogy egy gyilkos is ugyanúgy néz ki és mozog, mint
bárki más.
Cotten elmondta, hogy a gyerekek párbeszédén kívül az egész forgatókönyvet
Thornton Wilder írta. - Nem emlékszem olyan szövegre, amin ilyen keveset kellett
volna változtatni a gyártás során. - emlékezett vissza. - Az összes színész
egyetértett, hogy a szöveget nemcsak egyszerű volt megtanulni, de öröm volt
elmondani.
Valójában Hitchcock is besegített a szövegbe, továbbá Alma
Reville (Mrs. Hitchcock) és Sally Benson újságíró "polírozták" a szöveget.
Hitchcock egy valódi házat keresett, hogy felhasználja a filmben, és meg is
találta az ideális otthont Santa Rosa-ban. Tökéletesen illet rá a "középosztálybeli
lakás középosztálybeli utcában" leírás.
Hitchcock nem tudta, de a tulajdonos azt akarta, hogy háza a lehető
legjobban mutasson a vásznon, így mikor Hitchcock elment, hogy lefényképezzék
a házat, teljesen sokkolta, hogy a házat renoválták és újrafestették! A stúdió
festői "állították" vissza a házat előző lepukkant állapotába.
A belső jeleneteket műteremben forgatták. A New York Times egyik munkatársa
ellátogatott a forgatásra, és elámult azon, hogy a díszlet milyen jól alkalmazható
a különböző kameraállásokhoz. "Ahogy a kamera bemegy a házból, kijön onnan
és keresztül megy rajta, az ablakok szétnyílnak, a tornác félrehúzódik és
a tető is lekonyul." - jelentette a Times riportere.
A filmnek a lényege, hogy a gonosztevők nem mind feketék, és a hősök
sem mind fehérek - mondta Hitchcock. - Charlie bácsi imádta az unokahúgát,
de nem annyira, ahogy az unokahúga szerette őt. És mégis, az unokahúgának
meg KELL semmisítenie őt. Oscar Wilde szavaival élve Megsemmisíted azt, amit
szeretsz.
(A Hitchcock-collection ismertetője nyomán)