The
39 steps
39 lépcsőfok
(Gaumont-British
Pictures, GB, 1935; 86 perc, fekete-fehér)
Rendezte: Alfred HITCHCOCK
Szereplők: Robert Donat (Richard Hannay / Mr.Hammond / Captain Fraser /
Henry Hopkinson); Madeleine Carroll
(Pamela / Mrs.Henry Hopkinson); Lucie Mannheim (Miss Annabella Smith); Godfrey
Tearle (Professor Jordan); Peggy Ashcroft (Margaret Crofter); John Laurie (John
Crofter); Helen Haye (Mrs Louisa Jordan); Frank Cellier (Sheriff Watson); Wylie
Watson (Mr.Memory); Gus McNaughton (Commercial Traveller on Flying Scotsman);
Jerry Verno (Commercial Traveller on Flying Scotsman); Peggy Simpson (Maid)...
Producer: Michael Balcon és Ivor Montagu
Forgatókönyv, adaptáció: Charles Bennett, Alma
Reville
Operatőr: Bernard Knowles
Vágó: Derek N Twist
Zene: Jack Beaver
- Hitchcock cameo -
A kanadai Richard Hannay (Robert Donat) Londonból megszökve Skóciába igyekszik,
mert itt akarja megtalálni azokat az ügynököket, akik saját lakásában gyilkoltak
meg egy fiatal nőt. Gyanúsítja és üldözi a rendőrség,
fenyegetik a kémek, ezer és ezer csapdán át vezet az útja, de végül minden jól
végződik: a szálak abban a londoni varietében futnak össze, amelyben Hannay
és a meggyilkolt asszony először találkozott. A harminckilenc lépcsőfokban már
tükröződik a Hitler uralomra jutása utáni helyzet fenyegetettsége. Már nemcsak
egy hagyományos, fordulatos kémtörténetről van szó, hanem gátlástalan erőszakról,
amelyben a hős egyáltalán nincs kedvező helyzetben a kémekkel szemben. Csupa
olyan elem található ebben a filmben, amelyet korábban már sokszor kipróbáltak,
de itt új módon, a kiszámíthatatlanság erejével kapcsoltak össze. Hitchcock
abba a periódusába érkezett, ahol a részletek jelentősége nagyobb, mint régebben
volt. Döbbenetes a változások gyorsasága. Ennek a hatásnak az eléréséért sokat
kellett dolgozni a John Buchan regényéből készült forgatókönyvön. Az egyik ötletnek
azonnal követnie kellett a másikat, és mindent a gyorsaságra kellett építeni.
Ebben a filmjében Hitchcock egyik kedvenc témáját valósítja meg: a magányos hős tévedésből bűnügyi, illetve kémkedési bonyodalmak középpontjába kerül, és üldözni kezdik, mert mindenki, de legalábbis egy rivális csoport másnak véli, mint aki valójában. Ez a motívum felbukkan Az ember, aki túl sokat tud, vagy az Észak-északnyugat c. filmekben is.