Shadow of a Doubt
A Gyanú árnyékában
(Universal, 1943; USA, 108 perc, fekete-fehér)

 

Rendezte: Alfred HITCHCOCK

Szereplők: Teresa Wright (Charlie); Joseph Cotten (Charlie Oakley, a nagybácsi); MacDonald Carey (Jack Graham); Patricia Collinge (Emma Newton); Henry Travers (Joseph Newton);...

Operatőr:
Joseph Valentie A.S.C.
Zene: Dimitri Tiomkin
Forgatókönyv: Thornton Wilder; Alma Reville és Sally Benson.
(Gordon McDonnell története nyomán)
Külső felvételek: Santa Rosa, USA


- Hitchcock cameo jelenete megnézhető! - (910k, XviD file / ZIP) 


  Charlie Cokley (Joseph Cotten), miután lerázza üldözőit, Santa Rosába menekül, a családjához. Itt viszontlátja Chalie nevű unokahúgát (Teresa Wright), aki csodálja, szinte bálványozza nagybátyját.
  Ahogy telik az idő, a lányban gyanú ébred, hogy a nagybácsi tulajdonképpen sorozatgyilkos.
Tényleg ő lenne a rendőrség által régen keresett özvegyek gyilkosa?

 
  Gordon McDonell regényíró akkor találta ki a történetet, amiből később A gyanú árnyékában című filmet forgatták, mikor a kocsija lerobbant egy High Sierra-beli vakáció során. Míg a feleségével Hanford városában vesztegeltek, McDonell-ben megfogant a sztori: egy gyilkos hazatér a szülővárosába.

  Jack H. Skirball, egykori rabbi, aki Hitchcock Szabotőr (1942) című filmjének társ-producere volt, saját gyártást kezdett a Universal-on belül azzal a szándékkal, hogy ismét együtt működik egy Hitchcock produkcióban. Skirball-nak is tetszett McDonell ötlete, melyet Hitchcock vezetett elő neki egy Brown Derby ebéden, és meg is vásárolta gyártásra.

  Joseph Cotten nem volt biztos benne, hogyan kéne egy gyilkosnak viselkednie, ezért megkérdezte Hitchcock-tól. Hitchcock javaslatára a Rodeo Drive-ra mentek, ahol Hitchcock azt mondta a színésznek, hogy nézze meg a különböző embereket, és szóljon, ha úgy gondolja, valaki gyilkos. Cotten rájött, hogy Hitchcock arra akarta rávezetni, hogy egy gyilkos is ugyanúgy néz ki és mozog, mint bárki más.

  Cotten elmondta, hogy a gyerekek párbeszédén kívül az egész forgatókönyvet Thornton Wilder írta. - Nem emlékszem olyan szövegre, amin ilyen keveset kellett volna változtatni a gyártás során. - emlékezett vissza. - Az összes színész egyetértett, hogy a szöveget nemcsak egyszerű volt megtanulni, de öröm volt elmondani.

  Valójában Hitchcock is besegített a szövegbe, továbbá Alma Reville (Mrs. Hitchcock) és Sally Benson újságíró "polírozták" a szöveget. Hitchcock egy valódi házat keresett, hogy felhasználja a filmben, és meg is találta az ideális otthont Santa Rosa-ban. Tökéletesen illet rá a "középosztálybeli lakás középosztálybeli utcában" leírás.

  Hitchcock nem tudta, de a tulajdonos azt akarta, hogy háza a lehető legjobban mutasson a vásznon, így mikor Hitchcock elment, hogy lefényképezzék a házat, teljesen sokkolta, hogy a házat renoválták és újrafestették! A stúdió festői "állították" vissza a házat előző lepukkant állapotába.

  A belső jeleneteket műteremben forgatták. A New York Times egyik munkatársa ellátogatott a forgatásra, és elámult azon, hogy a díszlet milyen jól alkalmazható a különböző kameraállásokhoz. "Ahogy a kamera bemegy a házból, kijön onnan és keresztül megy rajta, az ablakok szétnyílnak, a tornác félrehúzódik és a tető is lekonyul." - jelentette a Times riportere.

  A filmnek a lényege, hogy a gonosztevők nem mind feketék, és a hősök sem mind fehérek - mondta Hitchcock. - Charlie bácsi imádta az unokahúgát, de nem annyira, ahogy az unokahúga szerette őt. És mégis, az unokahúgának meg KELL semmisítenie őt. Oscar Wilde szavaival élve Megsemmisíted azt, amit szeretsz.

(A Hitchcock-collection ismertetője nyomán)


   


[Alfred Hitchcock] - [Drakula halála 1921] - [Silent Horror]
[Horror Story] - [Hungarian Horror]
[Home]