Rajnai András filmjeiből

Rajnai András
Rajnai alirs
(1934 - 2004)

Szávitri, az asszonyi hűség dícsérete
Gyártási év: 1978
Rendezte: Rajnai András
Irta: Mahabharáta alapján (fordítók: Jánosy István, Vekerdi József)
Dramaturg:: Jánosi Antal
Operatőr:
Szalay László
Díszlet: Nagy Sándor
Maszk: Haraszti Lívia
Jelmez: Szekulesz Judit
Szereplők: Maitreyi (Szávitri), Szokolay Ottó (Jama, a halottak istene), Némethy Ferenc (Asvapati király), Drahota Andrea (Málavi), Juhász Jácint (Szatjaván), Moór Marianna (Kadrú, a kígyók anyja) , Sáfár Anikó (Vinatá, a madarak anyja), Bárdy György (Brahmá isten)
Játékidő: 68 perc

szavitri  szávitri1979 

 

Tartalom:  Szávitri férjét a halál istene elviszi. Szávitri utána megy az alvilágba, hogy visszakövetelje férje lelkét. Jáma, a halál istene azt mondja, hogy ő csak elvenni tudja, lelkeket visszaadni nem. Az állhatatos asszony nem tágít. Elindulnak, hogy kérleljék az isteneket... Az ősi szankszrit mitológia és a Mahabharáta fantasztikus történetei, helyszínei és istenei elevenednek meg... Tévédráma az ókori indiai mitológiából.


Ollantay, az Andok vezére
Gyártási év: 1978
Rendezte: Rajnai András
Irta: az egyetlen fennmaradt inka dráma alapján (fordító: Kacsó Piroska)
Dramaturg: Jánosi Antal
Díszlet:
Nagy Sándor
Jelmez: Szekulesz Judit
Szereplők: Juhász Jácint (Ollantay), Bárdy György (Pacsakutik király), Moór Marianna (Földanya), Szokolay Ottó (Tupak Yupanki), Drahota Andrea (Csillag), Kozák András (Kőszemű)m, Némethy Ferenc (Csillagjós), Benedk Miklós (Fürgelábú)
Játékidő: 55 perc

 

ollantay  ollantay1978   ollantay


Tartalom:
Ollantay, az Inka hadvezére beleszeret az Inka lányába. Az ősi inka társadalomban ez felségsértésnek számít. A hadvezért száműzik, a lányt pedig egy sötét, föld alatti börtönbe zárják. Ollantay felkelést szít, hogy szerelmesét megtalálja és kiszabadítsa... Az egyetlen, fennmaradt inka dráma alapján készült tévéjáték.


A fejenincs írástudó - avagy a titokzatos haláleset
Gyártási év: 1978
Rendezte: Rajnai András
Irta: Rajnai András
Forgatókönyv: Nádor Tamás
Operatőr:
Bónis Gyula; Kalmár András; Kereki Sándor; Király Sándor; Schóber Gyula
Dramaturg: Jánosi Antal
Díszlet:
Nagy Sándor
Jelmez: Szekulesz Judit
Szereplők: Bozóky István (Főhivatalnok), Szokolay Ottó (írástudó), Bordán Irén (Feleség), Bencze Ferenc, Csurka László, Némethy Ferenc...
Játékidő: 58 perc


Felvétel: 1981.szept.8.
Adásban: 1982.márc.31.22:05 (MTV1) TMF


     

Tartalom: A történet délkelet-ázsiai motívumok alapján készült. A főhivatalnok segítségért kiált, az ajtónállók azonban már csak halott urukat találják, a belülről láncokkal lezárt helyiségben. A vizsgáló igencsak titokzatosnak tartja az esetet, ugyanis a szobát csak ezen az egy ponton lehet megközelíteni. A gyilkosnak nincs nyoma, az őrök sem bemenni, sem kijönni nem láttak senkit.

Megkezdődik a ház népének kihallgatása. A vizsgáló elé viszik a főhivatalnok ketrecben őrzött feleségét is, aki különös történetet ad elő. Az asszony volt férjével, az írástudóval érkezett a palotába, aki az előkelőség jóindulatát kérte annak érdekében, hogy álláshoz jusson. A házaspár különleges ajándékot vitt vendéglátójának, egy varázstükröt. A tükör mindenkinek megmutatja, mi a leghőbb vágya. A főhivatalnok azonnal kipróbálta, s a látványtól az írástudó ijedt meg legjobban. Kiderült ugyanis, hogy a házigazda vendége feleségére vetett szemet. Kockajátékba kezdtek, s mivel a vendég többször is veszített, a főhivatalnok a szemrevaló asszonykát kérte cserébe. Ez ellen a házaspár igencsak tiltakozott, ezért a házigazda az írástudót lefejeztette, asszonyát pedig ketrecbe záratta.

Ettől kezdve a gonosz férfi örökös rettegésben élt, hiába volt minden óvintézkedés, a lefejezett írástudó szelleme nem hagyta nyugodni. Egyszer, amikor a varázstükörre pillantott, igazságtevő énje nézett vissza rá. Ellentéte hívására a képzelet-tükörbe lépett, s áthaladva az emlékezés folyosóin, gonosz tetteivel találta szembe magát. Tiszta énje szobájához érve, kockajátékba kezdtek.

Mivel a játszmát elveszítette, büntetésképpen ítélőszék elé kellett állnia. Bűnei miatt nem nyerhetett bűnbocsánatot, lelkiismereti énje öngyilkosságra ítélte.
A történet hallatán a vizsgáló belátja, hogy az esetnek nem lehet más magyarázata, s a főhivatalnok minden vagyonát az írástudó özvegyének ítéli.