Az élet királya (Dorian Gray arcképe)
(Dorian Gray arcképe (címváltozat), The King of Life (angol címfordítás), Dorian Gray /Das Bildnis des Dorian Gray (osztrák forgalmazási cím)
Deésy Alfréd filmgyára

1917- magyar fantasztikus dráma, kb.60perc, (1820méter)




Rendezte: Deésy Alfréd 

Forgatókönyvíró: Pakots József
Írta: Oscar Wilde (regény: Dorian Gray arcképe - The Picture of Dorian Gray 1891.)
Operatőr: Vass Károly
Díszlettervező: Szironthay Lhotka István
Producer: Rákosi Tibor, Geiger Richárd 
Külső forgatási helyszínek: Tata tóváros, grófi kastély parkja






Főszereplők: Dán Norbert (Dorian Gray), Olt Arisztid (=Lugosi Béla, (Lord Harry Watton)); Turán Gusztáv (Basil festőművész); Lóth Ila (Sybill, a színésznő); Góth Annie (Marborough hercegnő), Kornay Richárd (a herceg); Hollay Kamilla (Hetti); Kurd Viktor (=Gellért Lajos, (Jim, Sybill bátyja); Hollán Ella...



Bemutató: 1918.jan.19. (Corso)
Kópia: Star Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt., 1917.
   - magyar forgalmazási kópia: 1820 méter (99/1920, – 16 éven felülieknek)
  

*


   Basil, a híres festő megfesti az ünnepelt fiatal lord, Dorian Gray arcképét. – Lásd Dorian, ez a kép örökké fiatal marad, de belőled ráncos vénember lesz egykor. – mondja a kép egyik csodálója, Harry Watton. – Ha én maradhatnék ifjú, és helyettem a kép vénülne meg, odaadnám a lelkemet. – feleli Dorian. Mintha az ördög meghallgatta volna ezt a kívánságot, az idő Dorian helyett az arcképre rója a ráncokat.

  Az ifjú pedig ettől kezdve lelketlenül átgázol mindenkin, akivel csak összehozza a sors. Először a festő kedvesét, Sybillt csábítja el, de hamarosan elhagyja egy új szerelem kedvéért, és mikor a bájos fiatal színésznő vízbe öli magát, Dorian már Marborough hercegnővel csónakázik a tó vizén. Telnek-múlnak az évek, a változatlanul fiatal és szép Dorian féltve rejtegeti öregedő portréját. Időnként fellebbenti róla a leplet, és elborzadva nézi fokozatosan eltorzuló arcát. Basil szeretné kiállítani a festményt, de Dorian fél mások előtt is leleplezni öregedését. A festőt felcsalja a kép rejtekhelyére, a padlásra, és lelöki onnan.

  Dorian következő áldozata Hetty, a falusi molnár szép leánya, aki szerelmi csalódása miatt szintén önkezével vet véget életének. Legközelebb egy londoni csapszékben látjuk viszont Doriant részeg matrózok között. Itt talál rá Sybill bátyja, Jim, aki kést emel rá, hogy megbosszulja húga halálát. Egy leány azonban — elbűvölten Dorian szépségétől — kést nyom Dorian kezébe, hogy védekezzen. A gyilkos szúrás Wattont találja, aki a dulakodók közé veti magát. Dorian a lakására rohan, ahol a hercegnő várja, de őt már nem érdekli a szerelem. Másik énjéhez, az időközben még öregebb és gonoszabb arcképéhez menekül. Megpillantván a festett kézen kiütköző vérfoltokat, tőrt ragad, és az arcképbe vágja. Ebben a pillanatban véget ér a misztérium, az ifjú lordot ábrázoló festmény ismét eredeti szépségében tündököl, előtte pedig az aggastyánná változott Dorian hever, tőrrel kihűlt szívében...


*

 - Eredetileg a Phönix filmgyár tervezte a regény megfilmesítését, Leopold Kamerrel a főszerepben. (Mozihét, 1917/19)
 - Néhány héttel Deésy Alfréd filmjének elkészülése előtt, 1917. október 1-én az Uránia mozi bemutatta Oscar Wilde híres regényének német filmadaptációját: Das Bildnis des Dorian Gray, rendezője Richard Oswald volt, a címszerepet Bernd Aldor játszotta (hossza 1755 méter volt, 5 felvonásból állt).
  -A magyar adaptáció sajtóbemutatója 1917. október 23-én volt szintén az Uránia moziban, akkor még Dorian Gray arcképe címen hirdették a filmet, később azonban Az élet királya címen forgalmazták.
  - Sátory Lipót OSZK gyűjteményében fennmaradt plakátja valószínüleg a német filmváltozathoz készült..