Szíriusz
1942- magyar, 98 perc (2962 m), fekete-fehér
Magyar írók Filmje
Rendezte: Hamza D.Ákos
író: Herczeg Ferenc
Forgatókönyv: Rákóczi Péter
Operatőr: Icsey Rezső
zeneszerző: Polgár Tibor
díszlettervező: B. Kokas Klára
gyártásvezető: B. Kokas Klára
szereplők: Baló Elemér (Szergiusz professzor), Bánhidy Ilona, Berczy
Géza, Déri Sári, Greguss Zoltán, Karády Katalin, Makláry Zoltán, Nagy Ila, Pethes
Sándor, Rajczy Lajos, Somogyi Nusi, Szakáts Zoltán, Szilassy László (Tibor
Ákos gróf)...
Sergius, a valaha nagytudású de lassan őrült rögeszméibe merülő professzor feltalál
egy olyan gépet, amelynek sebessége gyorsabb a Föld forgásánál és így vissza
lehet vele repülni a multba. Leányát - Rózsit - és vagyonát annak ígéri, aki
hajlandó hozzátársulni az űrutazásban. A romantikus és kalandvágyó Tibor Ákos
gróf, félig tréfából, vállalkozik a kalandra, s Sergius szobájában egy festményt
szemlélve, a XVIII. század rokokó világába szeretne visszatérni, hogy udvarolhasson
a képen látható, szép hölgynek. Egy óvatlan pillanatban, Sergius orvosaitól
megszabadulva, el is indulnak a géppel, amely a fölszállás után lezuhan. Ákos
lázálmában különös kalandokat él át a XVIII. század osztrák-magyar világában
és beleszeret a gyönyörű, velencei énekesnőbe, Rosinába. Amikor magához tér,
meglepetten látja, hogy a tudós professzor lánya azonos az álmában látott énekesnővel.
Herczeg Ferenc író képzeletének szüleménye Szergiusz professzor, a világirodalom
első időgéppel utazó hőse! 1894-ben - egy évvel H.G. Wells világhírű regénye
előtt - vetette papírra időgépes- utazós történetét a magyar író. A filmváltozatban
az időgép egy bomba, egy tengeralattjáró, és egy helikopter keverékére emlékeztet.
Valódi motorral és légcsavarral volt felszerelve, és az egykori tudósítások
szerint 10.000 pengőbe került, az Aeromechanikai Modellgyár egyik fiatal mérnöke
tervezte. A működő modell mellett volt még egy életnagyságú pilótafülke is,
a közeli és a belső jelenetekhez.
A magyar időgép
működése a következő fizikai jelenségen alapult - idézve Szergiusz professzort:
"Ha a gép a helikopterrel kellő magasságba emelkedett, rakétakilövéssel
löki felmagát az éter-régióba. Ha a Nap elektrontömegének pályáját és sebességét
veszi fel, vagyis 3000.000km-es gyorsulással száguld az űrben, már nincs más,
mint az elektromágneses rezgések taszítása minden irányba. Ezzel kapcsolom a
fázistranszformátort, amely abba az irányba közömbösíti a taszító rezgéseket,
amerre haladni akar. Ezáltal a sebessége nagyobb lesz a Föld forgásánál és vissza
lehet vele repülni a múltba."
A filmet 1942.szeptember
5-én mutatták be egyidőben Velencében és Budapesten. A film bemutatásakor sikeres
volt, de a nemzetközi visszhang ellenére eltűnt a süllyesztőben, és csak a nyolcvanas
évek végén fedezték fel ismét...
A film időnként a budapesti
Örökmozgó Filmmúzeumban és a DunaTv műsorán látható.
Content © Szentes Gerzson Péter
2000 - ma. |