Rajnai András filmjeiből

Rajnai András
Rajnai alirs
(1934 - 2004)


A halhatatlanság halála
Gyártási év: 1976
Forgatókönyv, rendezte: Rajnai András
Irta: Isaac Asimov (Apostol András fordításában)
Operatőr: Bónis Gyula
Dramaturg: Jánosy Antal
Zenei szerkesztő: Horváth Vera
Szereplők: Juhász Játcint (Andrew Harlan), Szalay Edit (Noys), Inke László (Twissel), Ungvári László (Finge), Kovács István (Cooper), Némethy Ferenc (összekötő), Győrffy György (szociológus)
Játékidő: 80 perc
Extra: English fan-subs!


halhatatlanság_halála1976    

Tartalom: A történet főszereplője Andrew Harlan. Technikusként dolgozik Halhatatlanság nevű szervezetnél amely egyes pontokon beavatkozik az emberiség történelmébe, hogy valamilyen általuk nemkívánatosnak tartott fejleményt elkerüljön. A Halhatatlanság a XXIV. században feltalált időmezőn alapul amely keresztülnyúlik az idő folyásán. Az időmező fenntartásához szükséges hatalmas mennyiségű energiát a "felső időből" nyerik, akkorról amikor a Nap már szupernóvává változott majd. A sNyugat-Berlini Prix Futura Fesztiválon díjat nyert.

 

A nagy képmás
Gyártási év: 1976
Rendezte: Rajnai András
Operatőr: Bónis Gyula
 Írta: Dino Buzzati (1960)
Fordította: Szabolcsi Éva
Forgatókönyv: Liska Dénes
Dramaturg: Jánosi Antal
Szereplők: Inke László (Endriade), Tordai Teri (Laura), Juhász Jácint (Strobele), Velenczey István (Ismani), Némethy Ferenc (Manunta), Sáfár Anikó (Olga), Sós László, Szalay Edit (Elysa), Győrffy György (Ezredes), Láng József (Vestro)...
Játékidő: 57 perc

A nagy képmás (1976)   

Tartalom: A nagy tudós balesetben elhunyt szerelmének agyát építi óriási számítógépe központjába. Így emberi asszociációs tudást ad a számítógépnek, ugyanakkor szerelme lelkét is életben tartja. A nő azonban fellázad. A teste nélkül értelmetlennek tartja a létezését. A merev számítógép fémes teste iszonyattal tölti el és ezért lerombol mindent. A témája ennek ellenére ma is aktuális: hogyan lehet számítógépbe programozni az emberi gondolkodást, az érzelmeket, a személyiséget. (vö. 'Amelia 2.0' c. 2017-es film!)
 A film elkészültekor (1976) ez még fura ötletnek tünt, napjainkban (2022) meg tudósok és szélhámosok nyilatkoznak nap mint nap a mesterséges intelligencia vívmányairól...


Münchhausen fantáziaországban - Tévéjáték G. A. Bürger és Lukiánosz ötleteiből
Gyártási év: 1976
Rendezte: Rajnai András
Operatőr: Kecskés László
 Dramaturg: Jánosi Antal
Zenei szerkesztő: Horváth Vera
Díszlet: Nagy Sándor
Építész: Vágay György
Maszk: Tomola Katalin
Szereplők: Bodrogi Gyula (Münchhausen), Inke László (Bikaisten), Béres Ilona (Bagolyistennő), Sáfár Anikó (Boszorkány), Káldi Nóra (Tündér), Bánffy György (Daedalosz), Bujtor István (Katona), Velenczey István (Hóhér); Bakó Márta, Szilágyi Zsuzsa és Turóczi Zsuzsa (Párkák)...
Játékidő: 71 perc

   


  Valami baj van a mesékkel és mondákkal, semmi sem működik, Theseus legyőzi a Minotauruszt, de nem talál ki a labirintusból, mert a párkák a fonalból kabátkát kötnek, Daedalos nem találja a tervrajzot, ezért szárnyakat kreál magának és fiának Ikarosznak, hogy elmeneküljenek Krétáról, csakhogy gyenge a ragasztó, ezért aztán lezuhantak. Minden Münchhausenért kiált, aki eligazodik a fantázia világában és rendet teremt - vagy már ő sem képességes?

  Az, hogy Daidalosz szárnyából kilopják a ragasztót, a pokolból ellopják a tűzifát, a kor egyfajta lenyomata akar lenni, vagy felesleges ilyeneket belemagyarázni?