The Trouble with Harry
Bajok Harryval (Harryval mindig baj van)
(Paramount Pictures, USA, 1955, 99 perc, színes, Vista-Vision)





Rendezte: Alfred HITCHCOCK

Szereplők: Edmund Gwenn (Captain Albert Wiles); John Forsythe (Sam Marlowe); Mildred Natwick (Miss Ivy Gravely); Mildred Dunnock (Mrs Wiggs); Jerry Mathers (Arnie Rogers); Royal Dano (Deputy Sheriff Calvin Wiggs); Parker Fennelly (Millionaire); Barry Macollum (Tramp); Dwight Marfield (Doctor Greenbow); Shirley MacLaine (Jennifer Rogers)...

Producer: Alfred Hitchcock; Herbert Coleman (associate producer)
Irta: John Michael Hayes (Jack Trevor eredeti regényéből)
Operatőr: Robert Burks, ASC.
Vágó: Alma Macrorie
Zene: Bernard Herrmann
Produkció: John B Goodman (art director); Hal Pereira (art director)
Jelmezek: Edith Head
- Hitchcock cameo -

 Az addig békés új-angliai kisváros melletti erdőben egy holttest hever. Gyilkosság áldozata lett? Vagy véletlen baleset volt? Netán szívroham végzett vele? A városka lakói napi sétájukat végezve sorra rábukkannak a hullára, s - valamilyen módon mindegyikük érintve érezve magát - megpróbálják eltüntetni a holttestet. De az a fránya Harry mindig előkerül!

 Hitchcock kipróbálta magát vígjáték-rendezőként is, de természetesen egy elmaradhatatlan hullát azért ebbe a történetbe is becsempészett!

 François Truffaut Alfred Hitchcock-kal készült könyvméretű interjújában a rendező megmagyarázta, miért szerette a Bajok Harry-vel című filmet:
- Mindig is szerettem volna ellentéteket felállítani, szembefordulni a hagyományokkal és elszakadni a közhelyektől. A Harry-vel kiemeltem a melodrámát az éjjeli sötétségből és napfényre hoztam.

  Hitchcock elolvasta Jack Trevor a Story-nak írt novelláját, úgy döntött, érdekes filmet lehetne csinálni belőle és odaadta John Michael Hayes forgatókönyvírónak. A Story és a kiadója 11 ezer dollárért adta el a filmjogokat, és csak az üzlet lezárása után jöttek rá, hogy a vásárló Hollywood legendás Mestere. Herbert Coleman, a film társ producere "fedezte fel" a 20 éves Shirley MacLaine-t a Pajama Game című színpadi musicalben. Coleman hátrament a színfalak mögé és Hitchcock, valamint a Paramount képviselőjeként mutatkozott be neki. A következő nap Coleman MacLaine próbafelvételét intézte a Harry-be, MacLaine első filmjébe. Coleman New England-be ment színes és látványos helyszínt vadászni. Rá is talált a Vermont állambeli Stowe közelében. Sajnos kemény esők hátráltatták a filmeseket. Az iskola tornatermében felépített díszletben is nehéz volt felvenni a belső jeleneteket, mert az eső dobolt a bádogtetőn.

  Egy 1955-ös interjúban Hitchcock elmondta, hogy a Harry egy "próbafilm" volt. Meg akarta nézni, hogy helyes-e a feltevése, hogy az amerikai közönség felkészült az olyan humorra is, ami kevésbé nyilvánvaló volt az addig elérhetőnél. Bízott benne, hogy a közönség reagálni fog a burkolt ötletekre, ha azokat érthető karaktereken keresztül mutatják be. A Harry-vel nemcsak a közönségnek a szokatlan humorra való reagálását tette próbára Hitchcock, hanem kipróbálta milyen egy olyan filmmel előállni, ami nem egy Hollywood-i sztár köré épül. Hitchcock úgy érezte, hogy egy neves sztár kibillentette volna a történetet. A Harry világpremierjét is Vermont-ban tartották, és a bevételt az árvízkárosultaknak adták.

(A Hitchcock-Collection ismertetője nyomán)