... Az első telefonos-kisasszony Matkovics Júlia volt, aki 1881-ben vizsgázott le távbeszélő-kezelésből, később az ő feladata lett betanítani utódait is. A központok bővülésével a telefonkezelők száma is növekedett, jellegzetes - a csak hangjukat hallók számára kicsit rejtélyes szereplői voltak a távközlés történetének. Láthatatlan bájuk sok írót megihletett, hírhedt türelmetlenségük - ami persze az állandó megterhelésnek volt a következménye - pedig számos korabeli újságcikk témája volt. A háborúk, forradalmak őket sem kímélték: mivel a telefonközpontok mindig is kiemelt stratégiai szerepet kaptak, mindig az első közt foglalták el az üzemeket a fegyveresek.

  Mivel a telefonközpontok indulásakor még nem gondolkoztak számokban, a kisasszonyoknak meg kellett tanulniuk az összes előfizető nevét, sokak címét és szakmáját is (jellegzetes filmbéli jelenet, mikor egy szereplő felveszi a telefonkagylót, és csak annyit mond: "adja a patikust!").
A századfordulón már több ezer előfizető adatait kellett memorizálniuk a kisasszonyoknak, ami egyrészt közelített az ember teljesítőképességének felső határához, másrészt pedig állandó panaszokat eredményezett, 1899-ben elhatározták, hogy bevezetik a szám szerinti nyilvántartást.

  Az előfizetők felháborodása azonban elsöpörte az egyébként józan gondolatot. Jellemző a kor társadalmi viszonyaira, hogy az ügyfelek nem voltak hajlandóak saját maguk kikeresni a jegyzékből a hívott telefonszámát - ezért végül az ötletet elvetették. 1901-ben azonban már nem lehetett tovább halasztani a reformot: 5300 előfizető volt a fővárosban, július 1-jén bevezették hát a telefonszámokat.

-1901-ben megszületik a "telefonszám"
-1928-ig Budapesten 4, utána 5 számjegyűek voltak a hívószámok
-1936-tól a fővárosban (mikor már 63,5 ezer előfizető volt), bevezették a hatjegyű számokat
-1989 szeptember 2-től pedig a fővárosi telefonszámok hétjegyűek

  Az első világháborút követően már a világon sok mérnök foglalkozott az automatizált központok bevezetésének gondolatával. Ez igen jelentős fejlődési pont a telefónia történetében, s nem csak a telefonos-kisasszonyok intézményének megszűnése, hanem a központok átépítése és összekapcsolása miatt. Budapesten végül 1928-ban adták át az első automata központokat (előbb a Krisztinát, majd a Belvárost), s mivel egyazon hálózaton nem működhetett automata és kézi kapcsolású rendszer egy időben, ezért még abban az évben átállították valamennyi fővárosi telefonközpontot.

  Érdekesség, hogy a fővárosban meg kellett ismételni az automata központokra való áttérést közel negyed századdal később: 1950-ben ugyanis, amikor a elnyerte mai formáját Budapest, a frissen beolvasztott kistelepülések némelyikén még kézi kapcsolású telefonközpont működött. Akkor néhány hónap alatt automata központok váltották fel a kézit. Az országban egyébként 1997-ben vonult nyugdíjba az utolsó helyi hívásban használatos manuális kapcsolású központ - és ezzel az utolsó helyi viszonylatú telefonos-kisasszony is.

Bell Telephone Company's central office in Montreal, 1897.

Kraftwerk: The Telephone Call, 1986.		As Sete Vampiras (Seven vampires), 1986

* * *

Filmek:
- Könnyed erkölcsök [Easy Virtue] (1927, Alfred Hitchcock)
- A nagyváros mostohái [Lonesome] (1928, Fejős Pál)
- A titokzatos lakó [The Lodger / The Phantom Fiend] (1932, Maurice Elvey)
- Grand Hotel (1932, Edmund Goulding)
- The Telephone Call (1986, Kraftwerk clip)
- As Sete Vampiras [The Seven vampires] T(1986, Ivan Cardoso) - brazil horrorfilm

Források:
- [Origo]: Százhuszonöt éves a magyar telefónia (2006. 04. 28.-15:53)
- internet
- filmekből vett jelenetek

- frisssítve: 2024.jan.1.

- {Kezdőoldal} -